És hogy mit csináltam én ott napközben? Nem kérdés valójában. Szoktam a mentalitást. Polako. (Lassacskán.) Nem, nem lassacskán szoktam a mentalistást, az nagyon is hamar ment. Hanem lassacskán éltem a mindennapjaimat. A holnapok délies tempóban haladtak és itt senki nem sietett sehova, senki nem siettetett senkit. Magammal vittem egy jó adagot abból a gondolkodásmódból, ami annyira […] Tovább

Mielőtt a parti szél ismét megfordult és a nap elindult lefelé a zagora horizontján én felkötöttem kötényemet az esti műszakhoz és újfent kávéscsészéket öblögettem pazar kilátás mellett. Minden alkonyatkor volt egy lassú, megfáradt átmenet a napközbeni és az esti hadjárat között. Mármint vendégseregek általi hadjáratról beszélek, nyilván. A tenger kora estére visszahúzódott az öbölbe, flegma hullámokkal kimosta magából a délutáni strandolók egzotikus […] Tovább

Sosem voltam nagy alvó. Így nem esett nehezemre a kiszabott hajnali műszakot fél 6-kor kezdeni hétfőtől vasárnapig minden nap. Marinko, az alattam lakó háziúr sem volt az. Az ébredő nap kékeszöld sugarainál sepregette a csótánytetemeket, amiket előző este csapott agyon vietnámi papucsával. Nem, nem volt kosz az apartmanházban. A csótányok májusban a csatornákból kikelve június közepe felé […] Tovább

Okrug Gornjiban októbertől májusig egyhangúan, csendesen telnek a hétköznapok. A férfiak nagy része a hajógyárban vagy a tengeren dolgozik, a nők korán férjhez mennek és gyermeket nevelnek, a gyermekek iskolába járnak, az idősek a péknél vagy az orvosi rendelőben diskurálnak a hét eseményeiről. Júniustól nyár végéig a falu népessége azonban sokszorosára nő. Az idény leginkább iskolazárástól iskolakezdésig […] Tovább

Harmadszori, hajthatatlannak mondható megjelenésemmel rászolgáltam végre, hogy hozzáférjek az egészségügyi vizsgálataim eredményéhez és megkapjam a kötelező végleges pecséteket, igazolásokat. A kék-fehér blúzos főorvosnő arcán minden alkalommal valami beletörődő fájdalom suhant át, mikor meglátott. Utoljára már csak egy szemtelen Kako ste? (Hogy van?) formulával köszöntöttem és feliratkoztam nála a  HACCP-s tanfolyamra, ami aznap este kezdődött. Útban a további teendők felé a piacon át sétálva […] Tovább

Úgy is lett. A pesti srác állandó sofőröm lett. Utolsó utalás a leutazásra, hogy az nem csak embert próbáló volt, de a 17 éves autó termosztátját sem kímélte. A pesti srác csak annyit kért cserébe a további fuvarokért, hogy segítsek neki eljutni az autószerelőig. 100 méter híján ez majdnem ment a kocsival is, de akkor […] Tovább

Pontosan emlékszem, hogy a leutazás enyhe kényelmetlenségét egy szempillantás alatt feledtetni tudta velem a mediterrán vidék örökre kőbe vésett mégis szikrázó szépsége. A víz éles és tiszta kéksége, az olajfák sűrű, mély zöldje, mézes leanderillat, kabócák ciripelése, kacskaringós, köves utcák, buja rozmaringbokrok és a házaik előtti padon hűsölő helybéliek köszöntöttek a hosszú út után. (Vagy előtt, ugye.) Belélegezve az […] Tovább

Már zajlott a labdarúgó-világbajnokság pár napja és aznap este játszott a horvát válogatott a brazilokkal. Volt egy olyan szokásom, hogy külföldi nyaralások alkalmával az ország csapatának mezéből vettem egy piaci példányt, mert kedves gesztusnak és jó emléknek tartottam, no meg a focit is szeretem. Horvát mezem is volt, 9-es, Sukeres, néhány évvel korábbról, amikor Édesanyámmal […] Tovább

Pár héttel korábban a munkaadóm elküldte nekem a lenti munkavállaláshoz szükséges intézendők listáját, aminek egy részét már otthon elkezdhettem letudni. Olyanokat mint bizonyítványok fordíttatása, erkölcsi bizonyítvány kikérése, kérvények kitöltése; így – gondoltam én – nekem már csak pár formálisnak tűnő teendőm marad a leérkezés után és mivel a szezon kezdetéig még akad pár napom, pikk-pakk […] Tovább

Június 11-én délután indultunk. Egy budapesti srác fuvarozott le a 17 éves VW Polojával. Kényelmetlenül sok poggyászt erőltettünk a kis autóba. 17 órán át tartott az út, néhányszor elforrt a hűtővíz, jó néhányszor leparkoltunk pihenni, sokszor fogyasztottunk kávét. Másnap délelőtt értük el a tengerpartot. Pesti srác fáradt volt, én kíváncsi és talán nyugtalan. Az utazás viszontagságai nem […] Tovább